Arra nézz, amerre néz, akit nézel!

Ilyen harmadik napot mindenkinek! Olyat, amiben arra ébredsz, hogy dörög és esik ( ez bizony azt jelenti, hogy a futás elmarad), bundáskenyér a reggeli, játékkal telik el a délelőtt, jól esik az ebéd,  luficsata szolgál felfrissülés gyanánt, a délután nem szól másról, csak reklámokról, este pedig terítékre kerülnek a nagy slágerek kvíz bajnokság formájában. 

Azt hiszem, most kezdődött igazán. Most kezdett kialakulni az a légkör és hangulat amiért úgy szeretjük a Csalamádét. Amikor van benne figyelem, feladat, csapatmunka, vélemény ütközés, nevetés, játék, napsütés és hideg víz, zene, tánc és önmagunk.

Helcs

Második nap

Hogyan is lehetne kellemesebben indítani a reggelt, mint egy kis üde kocogással? Teli vagy energiával, könnyed vagy, a levegő kitölti a teljes mellkasod, dalolnak a madarak, rád mosolyog a nap, utadat egy pöttyös pillangó kíséri... Nos, ez nem éppen az a történet. Inkább az, amelyikben húsz fiatal fedezi fel és győzi le magát, vagy legalábbis véres harcot folytat testének végesnek tűnő erejével. Na, ilyen legyen a Jó reggelt! Majd a jó délelőtt, a jó délután. Fejest ugrottunk a csatamezőn, ha holnapra nem, soha nem lesz izomlázunk.

Közben pedig alakulunk. Falak hajolnak meg, szabadítanak ki gondolatokat, tekintetek és pupillák égnek egymásba elhomályosodásig, csapatként kezdünk gondolkodni, 40 palacsinta fogy el két perc alatt, gólok és telitalálatok születnek. Olyan telitalálatok, ahogy egy második nap landolt valahol Csaracsóban.

Helcs

Elkezdtük

Első napok... Azok a félkész állapotok, amikor már bugyogni látszik az élet az üvegen keresztül, de még nem mer kirobbanni belőle. Nincs ezzel semmi baj. Rendben van az, hogy megérkezés után kereső szemekkel nézünk körbe, bizonytalan egy-egy szavunk. Kíváncsiságunk egymás iránt és lelkesedésünk játékra hív: így telik el a délelőtt. Hangos kiáltások, napsütötte nevetések. Hamar kiderül azonban: korántsem olyan önfeledt játék az egész. Milyen egyszerű labdákat dobálni egymásnak adott sorrendben, nem igaz? Hát nem, pedig mi is azt hittük. Így bizonyosodott be már egészen a legelején, semmit sem érünk, ha egy közülünk hiányzik, hibázik. Nem hiába kell olyan sok összetevő a jó csalamádéhoz...

Szóval elkezdtük. Belaktuk Csaracsó csendjét, feltérképeztük a terepet, megrajzoltuk egymás körvonalait, felvarázsoltuk a rég látott arcokra az első mosolyokat, megettük az első ebédet, teljesítettünk egy feladatot és gondolkodni kezdtünk arról a környezetről, amit nyáron gondosan és jó messze elkerülünk. Lássuk, mit hoz a holnap...

Helcs