Odaát is szép világokat találni.

Valahol, odakinn az erdő szélén van egy patak. Letérve az ösvényről, a patak mentén, átlépdelve a köveken, felmászva emelkedőkön egyszer csak egy ember által kialakított lépcsőhöz ér az arra utazó s ha tekintetét felemeli egy szikla mellé épített házat talál. A patak életerővel csobog, a fenyők közt hűvös a levegő, édes a csend. Épített kilátók, a víznél stég. Egy ház az erdő titkos bugyrában. Ez volt a cél. A cél, ami kárpótolt a forró délutánért, a fáradtságért. Na meg ott volt az ajándék, az erdőből, mezőből hozott apróság, amit egymásnak szántunk. Milyen gazdag is ez a természet.

Édes volt körbeülni mindez után és gondolatokat reptetni. Megosztani egymással verseket, slameket, haikukat, rap szöveget és belesni a másik világába egy kis kukucskálón keresztül. Odaát is szép világokat találni.

Helcs

Összehangolnak

A rajzfilmek tanítanak, megmozgatják a fantáziát, szórakoztatnak. De úgy tűnik képesek még valamire, amire nem is gondolnánk: összehangolnak. Visszaemlékezni főcímdalokra, feleleveníteni a hősök neveit és fejben újra eljátszani egy-egy kedvenc jelenetet olyan hatással volt ránk, ami egy kicsit egyenlőbbé tett a nap végére. És még jól is esett.

Ennyit a bevezetőről, térjünk a tárgyra, amiben kellően megizzasztott csapat a patakba csapat és pancsol, priccol, csepcsel. Mondanom sem kell, mennyire jól esett.

Aztán jött a délután. Pár  percre szavakká elevenedett az iskola, de a hirtelen jött hajótörés újabb fejtöréseket és vitákat okozott. Hosszas körök után, összeállt a "csomag" amit kimentettünk magunkkal a lakatlan szigetre. Víztisztító, magok, svájci bicska, testvér, 200 kg rízs, indulás!

Helcs

Arra nézz, amerre néz, akit nézel!

Ilyen harmadik napot mindenkinek! Olyat, amiben arra ébredsz, hogy dörög és esik ( ez bizony azt jelenti, hogy a futás elmarad), bundáskenyér a reggeli, játékkal telik el a délelőtt, jól esik az ebéd,  luficsata szolgál felfrissülés gyanánt, a délután nem szól másról, csak reklámokról, este pedig terítékre kerülnek a nagy slágerek kvíz bajnokság formájában. 

Azt hiszem, most kezdődött igazán. Most kezdett kialakulni az a légkör és hangulat amiért úgy szeretjük a Csalamádét. Amikor van benne figyelem, feladat, csapatmunka, vélemény ütközés, nevetés, játék, napsütés és hideg víz, zene, tánc és önmagunk.

Helcs